2019. 12. 19 18:13 Megszavazták a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló új törvényt. Az új szabályozás nyugdíjakat és a nyugdíjasokat érintő legfontosabb rendelkezéseit Farkas András nyugdíjszakértő foglalta össze. Fotó: Getty Images Az új törvénynek a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat érintő legfontosabb rendelkezései a következők: Garancia a kifizetésekre Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják. Ez a nyugdíjasok szempontjából különösen fontos garanciális rendelkezés, amely a nyugdíjtörvényben is rögzített kifizetési garanciát erősíti meg. Így abban az esetben, ha a járulékbevételek nem lennének elegendőek a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokra, a költségvetésben külön pótlólagos előirányzatban kell biztosítani a teljes költségfedezetet - olvasható a nyugdí portálon. Összevont járulék Jövőre egyetlen társadalombiztosítási járulékká vonják össze a biztosítottak által jelenleg négy különböző jogcímen fizetett járulékokat (10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék, 1, 5% munkaerőpiaci járulék).
Az ok nyilvánvaló: ahogyan évről-évre nő a nyugdíjkorhatár, egyre több hölgy tudja teljesíteni a kedvezményes nyugdíj feltételeit a nyugdíjkorhatára betöltése előtt, s miután a nők kedvezményes nyugdíja teljes nyugdíj – nem terheli levonás amiatt, hogy a korhatár betöltése előtt vették igénybe –, nyilván minden nő komolyan elgondolkodik e kedvezményes nyugdíj igénylésén. Pontosabban az igénybe vevő hölgyek száma azt bizonyítja, hogy nem csak elgondolkodnak ezen a lehetőségen, hanem amint lehet, igénybe is veszik.
Ebben az esetben a járulékfizetés fejében nem további szolgálati idő kerül elismerésre, hanem egy speciális juttatásra, a nyugdíj összegének 0, 5 százalékkal történő megnövelésére keletkezik jogosultság. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny. ) 22/A §-a szerint a saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel – nyugellátását saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egy tizenketted részének 0, 5 százalékával növelni kell. A nyugdíjnövelés már hivatalból kerül megállapításra, kérelem nélkül, évente szeptember 30-ig megtörténik az erről szóló határozat kézbesítése az érintettek számára, és a januárig visszamenőlegesen kifizetett összeg is megérkezik. 2019-től sok nyugdíj mellett dolgozó személy számára változás lesz ezen a területen.
2020. július 1-jétől a nyugdíj mellett bármilyen - jellemzően vállalkozási, megbízási - jogviszonyban végzett keresőtevékenység révén szerzett kereset is teljes járulékmentességet élvez. Éves összeghatár megszűnik A nyugdíj mellett munkát végzők között speciális helyzetben vannak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek, hiszen a rájuk irányadó nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt a kedvezményes nyugdíjuk mellett végzett munkájukkal szerzett keresetükre egy speciális korlátozás - az éves összeghatár - is vonatkozott. Eszerint ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (ez az a bizonyos éves keretösszeg), akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek döntő hányadát a szociális hozzájárulási adónak az Alapot megillető része, valamint a biztosítottak által fizetett egyéni nyugdíjjárulék összege képezi. Ez az egyszerű összefüggés válhat sokkal bonyolultabbá, ha megszűnik az egyes járuléknemek - így a nyugdíjjárulék - önállósága.
Nagyon lényeges felhívni a figyelmet arra hogy a Tbj. §-ának szövege kizárólag az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alóli mentességét mondja ki. Lehetséges azonban keresőtevékenységet folytatni munkaviszonytól eltérő formában is, például megbízási szerződés alapján,, itt azonban nem tartalmaz mentességet a Tbj. új szabálya a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alól. Ezekben az esetekben ha van nyugdíjjárulék fizetés, továbbra is van nyugdíjnövelésre alapot adó jövedelem is, azaz a 0, 5%-os nyugdíj növelés megállapításra kerül a jövőben is. Lehetnek majd olyan saját jogú nyugdíj mellett keresőtevékenységet folytatók is, akiknél mind a kétféle helyzet előfordul, lesz járulékmentes munkabérük, és járulékköteles megbízási díjuk is, melyeknél a munkabér után nem, a megbízási díj után viszont igen, jár majd a nyugdíjnövelés. A kiválasztandó szerződés típust, vagyis munkaszerződést vagy megbízási szerződést kössünk-e, természetesen továbbra is a tevékenység jellemzői fogják meghatározni.
A nyugdíjjárulék mértéke 2020-ban is a járulékköteles jövedelem 10%-a. A nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségnek továbbra sincs felső határa – ez pillanatnyilag ugyan növeli a bevételeket, de a jövőben egyre nagyobb gondot fog okozni, mivel a sokat kereső kevés ember nyugdíjjogosultsága elképesztő mértékben megugrik, így rövid időn belül a többmilliós nyugdíjasok maroknyi kisebbsége nézhet farkasszemet a százezernél is kisebb nyugdíjat kapok milliós többségével. A nyugellátások átlaga a számítások szerint 2020-ban 4, 3%-kal emelkedik. Ebben a 2, 8% általános nyugdíjemelés mellett az újonnan megállapítandó nyugdíjak magasabb összege is érvényesül, noha 2020 első félévében senki sem tölti be a nyugdíjkorhatárát (ami 64 év 183 napra nő jövőre, vagyis az 1956 első felében születettek csak 2020 második félévében tölthetik be a korhatárukat). Jövőre az első hat hónapban csak a nyugdíjkorhatárukat korábban betöltöttek halasztott nyugdíjigénylései és a nők kedvezményes nyugdíját jövő első félévben igénylők miatt keletkeznek új nyugdíjigények.
Nyugdíjjárulék mértéke 2010 qui me suit Járulékok 2020: jön a tb-járulék és megszűnik a nyugdíjjárulék 2020. július 1-től Nyugdíjjárulék mértéke 2014 edition Mértéke Vállalkozók járulék- és adófizetési kötelezettsége 2020. Nyugdíjjárulék mértéke 2015 cpanel betéti társaságunkban – a saját részünkre kifizetett jövedelem (bér) után a vállalkozásunknak, mint kifizetőnek adót (SZJA) és járulékokat kell az adóhatóság felé havonta bevallani és megfizetni. A vállalkozások esetében ráadásul van egy szabály, miszerint ha nincs bevételünk és máshol sem rendelkezünk heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, akkor a vállalkozásunknak a törvény szerinti kötelező járulékokat ebben az esetben is minden hónapban meg kell fizetnie. Vállalkozók járuléka versus KATA A minimum járulékok havonkénti megfizetése alól egyedül a KATA választása mentesíthet bennünket. Ebben az esetben bevallást sem kell benyújtani minden hónapban, továbbá a járulékokat sem kell több számlára utalgatnunk, de erről részletesebben ebben a cikkben olvashatsz.
Más kérdés, hogy a nyugdíjrendszerbe vetett bizalmat csökkentheti, hiszen emiatt sokan úgy vélhetik, hogy tovább csökken a nyugdíjrendszer (és a többi nagy állami újraelosztó rendszer) átláthatósága, ellenőrizhetősége és kiszámíthatósága. A szociális hozzájárulási adót az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott arányban kell szétosztani a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap között, így sokan tartanak attól, hogy megszűnt a nyugdíjbiztosítási bevételek egyértelmű biztonsága, hiszen a törvényhozó a szociális hozzájárulási adókból származó bevételt a nyugdíjak és az egészségbiztosítási ellátások finanszírozásán kívül akár más célokra is fordíthatja. A 2020-ra vonatkozó költségvetési törvény szerint a foglalkoztatók által 2020. január 1-től fizetett 17, 5 százalékos szociális hozzájárulási adó 2020. október 1-jétől 15, 5 százalékra csökkenhet, miközben a szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető aránya a 2019. évi 70, 22 százalékról 2020-ra 71, 63 százalékra növekszik (a többi az Egészségbiztosítási Alapot illeti, vagyis a Foglalkoztatási Alapba nem kerül ezekben az években a szocho-ból).