Egy ilyen szcenárióban a tőzsdék globális válságot idézhetnek elő, függetlenül attól, hogy a nagyobb jegybankok milyen intézkedéseket hoznak. Miután a jelenlegi feszültségek már most is kedvezőtlenül érintik a vállalati, fogyasztói és befektetői bizalmat, illetve lassítják a globális növekedést, a helyzet további eszkalálódása recesszióba taszítaná a világot. Továbbá a magán- és állami adósságok méretét tekintve valószínűleg egy újabb pénzügyi krízis is követné a recessziót. Mind Donald Trump, mind Hszi Csin-ping kínai elnök tudja, hogy országaik érdeke a globális válság elkerülése lenne, így mindkettő számára elegendő ösztönző áll rendelkezésre, hogy kompromisszumot kössenek a következő pár hónapban. Mégis, mindkét fél még mindig a nacionalista retorikát követi, illetve szemet szemért, fogat fogért jellegű intézkedéseket hoz. Úgy tűnik, mindketten azt gondolják, hogy országuk hosszú távú gazdasági biztonsága, illetve nemzetbiztonsága szempontjából az a jó, ha nem hunyászkodnak meg egy új hidegháború lehetőségétől.
Orbán Krisztián közgazdász szerint azok az országok jönnek ki sikeresen a koronavírus-járványból és a gazdasági válságból, ahol megvan a lakosokban az államba vetett hit. Nemcsak pénz kell, hanem képesség is. 2020 a nagy korszakváltás lesz, és nem is elsősorban a koronavírus-járvány miatt, hanem az előttünk, a világ előtt álló nagy gazdasági válság miatt – ezzel a felütéssel kezdte előadását Orbán Krisztián a Hősök Tere Karantén Szalonjában. A végére pedig eljutott oda, hogy két központú, rendezettebb világ köszönt be, a biztonság pedig fontosabbá válik a hatékonyságnál. A közgazdász-jogász előadó az Oriens ügyvezető partnere, aki ezúttal arra kereste a választ online előadásában (amely ezen a linken visszanézhető), hogy mekkora és milyen változást hoz a világrendben a járvány és a vele együtt érkező gazdasági válság, hogyan változnak a globális játékszabályok. Szerinte a mai történések megértéséhez érdemes a 2008 előtti időszaktól indulni. A 2008–2009-es pénzügyi világválság két dolgot ásott alá világszinten: az Egyesült Államok hegemóniáját, valamint a megelőző évtizedekben elterjedt ideológiát, a piaci fundamentalizmust.
Ekkora visszaesést még soha nem regisztráltak. A kormány májusban lassan újraindítaná a gazdaságot Május 3-áig hatályban maradnak a koronavírus-járvány miatt elrendelt, jelenlegi korlátozó szabályok – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján. Május 3. után a védekezés új szakasza kezdődik el, és olyan új szabályrendszert kell megalkotni, amellyel a leginkább veszélyeztetett idősek és leginkább fertőzött nagyvárosok védelmét továbbra is megfelelő körülmények között tudják biztosítani, de "az élet és a gazdaság egyre inkább újraindulhat" – mondta. PwC: számos módon elkerülhető a leépítés Sok vállalat esetében, ahol a távmunka alternatíva, közel egy hónapja elszigetelten dolgoznak a munkavállalók. Mi történik azokkal, ahol ez nem lehetséges? Milyen lépésekre kényszerülhetnek a cégek a jelenlegi bizonytalan helyzetben? Milyen eszközök vannak a kezükben, hogy el tudják kerülni a leépítést, és meg tudják tartani a munkaerőpiacon kiépített jó hírnevüket?
A kormányzati intézkedések - adóátütemezések, állami hitelek és hitelgaranciák - segítik a vállalati szektort a fizetésképtelenségek elkerülésében. A legnagyobb esetszám-növekedés Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban várható, miközben a német (7 százalék) és a francia (8 százalék) vállalati szektorban a fizetésképtelenség-emelkedés a világátlag alatt fog maradni. A leginkább érintett szektorok: építőipar, élelmiszeripar és a szolgáltatások. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a járvány miatt legalább 13 ezer kis- és középvállalat mehet csődbe csak Nyugat-Európában - főként olyan a cégek, amelyek már a járvány előtt is cash-flow problémával küzdöttek - vélik az Euler Hermes elemzői.
Vélemény A járvány okozta válságot kezelő szakpolitikai intézkedések a költségvetési hiányok jelentős emelkedésével járnak. Vélemény. 2020. 04. 30 | Szerző: Nouriel Roubini, a New York Egyetem közgazdászprofesszora, a Roubini Macro Associates vezérigazgatója 2020. 30 | Szerző: Nouriel Roubini, a New York Egyetem közgazdászprofesszora, a Roubini Macro Associates vezérigazgatója A 2007–2009-es pénzügyi válság után a világgazdaságot átszövő bizonytalanságokat és kockázatokat a szakpolitikai hibák tovább súlyosbították. A kormányzatok ahelyett, hogy kezelték volna azokat a strukturális kihívásokat, amelyeket a pénzügyi szektor összeomlása, illetve az azt követő recesszió okozott, leginkább tovább halogatták a problémák megoldását, és így olyan jelentős kockázatokat hoztak létre, hogy a következő krízis elkerülhetetlenné vált. Sajnos, még ha a mostani nagyobb krízist (Greater Recession) egy U alakú fellendülés követi is, később, az évtized során egy L alakú, nagyobb válság (Greater Depression) fog bekövetkezni, amelynek oka tíz vészjósló és kockázatos trendben keresendő.
Vélemény A kockázatok között, amelyek 2020-ban recessziót idézhetnek elő, a kínai-amerikai kereskedelmi és technológiai háború külön figyelmet érdemel. Vélemény. 2019. 06. 17 | Szerző: Nouriel Roubini, a New York Egyetem közgazdászprofesszora, a Roubini Macro Associates vezérigazgatója 2019. 17 | Szerző: Nouriel Roubini, a New York Egyetem közgazdászprofesszora, a Roubini Macro Associates vezérigazgatója Brunello Rosával (a Rosa & Roubini Associates társalapítója, vezérigazgatója, a London School of Economics kutatója – a szerk. ) tavaly nyáron írt közös cikkünkben tíz potenciális kockázati tényezőt soroltunk fel, amelyek 2020-ban az Egyesült Államokban, illetve globális szinten is válságot idézhetnek elő. Ezek közül kilenc kockázati tényezővel még mindig számolni kell. Ezen tényezők közül sok az Egyesült Államokkal kapcsolatos. A Kínával, illetve más államokkal szembeni kereskedelmi háború, kiegészülve a migráció, a közvetlen külföldi tőkebefektetések és a technológiai transzferek korlátozásával mélyreható következményeket okozhat a globális ellátási láncok terén, ami fokozhatja a stagfláció (a növekvő inflációval párosuló lassuló növekedés) veszélyét.
Vásárlóerő Magyarországon, az országos átlaghoz viszonyítva, 2020. Forrás: GfK A leggazdagabb, 5000 főnél nagyobb település az idén is Üröm lett, az országos átlag több mint másfélszeresével, míg a megyéket nézve Budapest vezet, ahol 8627 euró az egy főre jutó éves vásárlóerő, ami 25 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Rangsor Megye Egy főre jutó vásárlóerő, 2020 (euró) Változás 2019-hez képest (euró) Országos index (egy lakosra jutó érték/átlag = 100) Változás 2019-hez képest (indexpont) 1. Budapest 8627 -603 125, 6 1, 1 2. Fejér 7590 -562 110, 5 0, 5 3. Komárom-Esztergom 7459 -672 108, 6 -1, 1 4. Pest 7130 -751 103, 8 -2, 5 5. Veszprém 7061 -544 1002, 8 0, 2 6. Vas 6808 -602 99, 1 -0, 8 7. Győr-Moson-Sopron 6631 -753 96, 5 -3, 1 8. Heves 6599 -508 96, 0 9. Tolna 6551 -440 95, 3 10. Csongrád-Csanád 6439 -439 93, 7 1, 0 Amire nem sajnálunk költeni A GfK évközben folyamatosan végzett háztartási panel felmérései alapján nem kérdés, hogy az FMCG * A napi fogyasztási cikkek piaca, például a mosószer vagy a liszt.