Ahol alacsonyan szállnak a sallerek. És ahol nincs íróasztalfiók. Mert ami odakerülne, az itt megjelenik. Írásaink a közmegegyezéses hazai sajtóetika és a Médiaalkotmány szellemisége szerint készülnek. Forrásainkat minden körülmények között megóvjuk, szivárogtasson bátran! Szerzőink neve olykor "írói név". Adatkezelési Tájékoztató *Kell még valamit mondanom Ildikó? - Az őszödi beszéd utolsó mondata.
Főoldal Külpol Az amerikai és a brazil elnök először találkoztak. Ideológiai okokból az elmúlt időszakban a két ország eltávolodott egymástól. Először találkozott Los Angelesben helyi idő szerint csütörtökön az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) csúcstalálkozójának margóján Jair Bolsonaro jobboldali brazil államfő és Joe Biden amerikai elnök. A brazil elnök a találkozó alkalmával azt mondta, hogy szorosabbra kellene fűzni a két ország kapcsolatát, miután ideológiai okokból az elmúlt időszakban a brazil és az amerikai kormány eltávolodott egymástól. Óriási érdekünk, hogy egyre közelebb és közelebb kerüljünk az Egyesült Államokhoz – jelentette ki újságírók előtt Bolsonaro. A Fehér Ház közleményt adott ki, melyben azt írták, a két elnök megállapodott abban, hogy együttműködnek az Amazonas vidéki erdőirtások megfékezésében. Bolsonaro arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Brazília együtt kell működjön az Oroszország és Ukrajna közötti "esemény" megoldásán. A fehér házi közlemény erről mindössze annyit tudat, hogy a két ország szorosan együttműködik a kérdésben az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
Izrael, Palesztina és Szaúd-Arábia is szerepel az útvonalon. Joe Biden a Közel-Keletre tart, hogy az Egyesült Államok elnökeként először látogasson el a térségbe. A körút első állomása Izrael lesz - számolt be az Al Jazeera. Biden szerdán a tervek szerint rövid beszédet mond érkezés után, majd az izraeli védelmi tisztviselőkkel találkozik, akikkel tárgyal az Egyesült Államok által támogatott Iron Dome légvédelmi rendszerről. Az elnök ezután lerója tiszteletét a Yad Vashemnél, a holokauszt áldozatainak izraeli emlékhelyénél. Az amerikai vezető két napot tölt Jeruzsálemben, ahol izraeli vezetőkkel - köztük Jair Lapid ideiglenes miniszterelnökkel és Benjámin Netanjahu volt miniszterelnökkel - folytat megbeszéléseket, majd pénteken Ciszjordániában találkozik Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével. Ezt követően Izraelből példátlan módon közvetlen repülővel utazik a szaúd-arábiai Dzsiddába ahol megbeszéléseket folytat majd szaúdi tisztviselőkkel és részt vesz az Öböl menti szövetségesek csúcstalálkozóján is.
Nicaragua kormánya helyi idő szerint vasárnap bejelentette azonnali kilépését az Amerikai Államok Szervezetéből (OAS), miután a szervezet bírálta a tavaly novemberi választás legitimitását, amelyen Daniel Ortega elnököt egymást követő negyedik ciklusra újraválasztották. " Nem leszünk részesei az OAS-nak nevezett ördögi szerkezetnek " – áll a Denis Moncada külügyminiszter jegyezte közleményben, amely leszögezi azt is, hogy a hatóságok a szervezet összes nicaraguai irodáját bezárták. A latin-amerikai ország kormánya már nem sokkal a november 7-i választásokat követően bejelentette kilépési szándékát, azonban tagsága hivatalosan csak 2023-ban szűnt volna meg. Bár a szervezet alapokmánya minden tagállam számára lehetővé teszi a kilépést, ennek folyamata két évig tart, és ezalatt az országnak teljesítenie kell még a szervezetben fennálló kötelezettségeit. Az OAS közleményben tiltakozott irodái bezárása ellen, amelyet a nemzetközi eljárások durva megsértésének nevezett. A 2007 óta hatalmon lévő, az országot 1979 és 1990 között is irányító Ortegát november 7-én választották újra, immár a negyedik egymást követő elnöki ciklusára.
Szombaton a The Washington Post című napilap közölt egy véleménycikket az elnöktől, amelyben azzal büszkélkedett, hogy kormánya "visszaállította a Palesztin Hatóságnak (PA) nyújtott közel 500 millió dolláros támogatást". A ZOA azzal vádolta, hogy ez egyszerűen arra buzdítja a Palesztin Hatóságot, hogy folytassa az Izraelben bebörtönzött terroristák fizetését. A támadásaik során megölt terroristák családjainak is élethosszig tartó nyugdíjat fizetnek. Az Egyesült Államok 2018-ban elfogadta a Taylor Force Actet, hogy leállítsa a Palesztin Hatóságnak nyújtott amerikai gazdasági támogatást mindaddig, amíg az nem hagy fel ezeknek a járandóságoknak a kifizetésével. Biden tehát "durván megsérti és/vagy kijátssza" ezt az amerikai törvényt – áll a ZOA közleményében. Váratlan radikalizmus és hamis ígéretek – a Biden-elnökség eddigi mérlege Számbavettük a Biden-elnökség problémás területeit. Van bőven. Zsiros Egon elemzése. A szervezet azt is elítélte, hogy a kormányzat visszaállította az UNRWA finanszírozását, amelyet az 1948-as izraeli függetlenségi háború palesztin menekültjeinek megsegítésére hoztak létre, de minden más menekültcsoporttól eltérően az ő leszármazottaikat is támogatja.
A brazil elnök a találkozó alkalmával azt mondta, hogy szorosabbra kellene fűzni a két ország kapcsolatát, miután ideológiai okokból az elmúlt időszakban a brazil és az amerikai kormány eltávolodott egymástól. "Óriási érdekünk, hogy egyre közelebb és közelebb kerüljünk az Egyesült Államokhoz" – jelentette ki újságírók előtt Bolsonaro. A Fehér Ház közleményt adott ki, melyben azt írták, hogy a két elnök megállapodott abban, hogy együttműködnek az Amazonas vidéki erdőirtások megfékezésében. Bolsonaro arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Brazília együtt kell működjön az Oroszország és Ukrajna közötti "esemény" megoldásán. A fehér házi közlemény erről mindössze annyit tudat, hogy a két ország szorosan együttműködik a kérdésben az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A Reuters hírügynökség azt írja, hogy a Biden-kormányzat célja egyrészt az, hogy helyreállítsa a Donald Trump elnöksége alatt megromlott kapcsolatokat a latin-amerikai országokkal, másrészt elejét vegye Kína térnyerésének a térségben.
Izrael-párti szervezetek dokumentálták az UNRWA iskoláiban tanított kirívó antiszemitizmust, és mintegy száz olyan tanárt azonosítottak, akik támogatják a terrorizmust. Donald Trump korábbi elnök elzárta a pénzcsatornát, de tavaly a Fehér Ház közel 314 millió dollárt, a korábbi éves bőkezűség 87%-át biztosította az ENSZ-szervezetnek. A ZOA azt is szemére vetette Bidennek, hogy egész politikai pályafutása során ellenezte a zsidók jogát, hogy "a törvényes zsidó hazákban, Jeruzsálemben, Júdeában és Szamáriában" éljenek és építkezzenek, "miközben semmit sem mondott a tömeges illegális arab építkezésekről". Kritizálta azt is, hogy támogatja az Iránnal kötött nukleáris megállapodást, és hogy számos kemény Izrael-kritikust nevezett ki a kormánya vezető tisztségeibe. "Ha Biden megkapja ezt a jelentős kitüntetést, az csak arra fogja bátorítani, hogy folytassa Izraellel szembeni ellenséges politikáját, mert azt az üzenetet fogja közvetíteni, hogy Izraelnek megfelel Biden helytelen politikája" – mondta Klein.
Az Egyesült Államok előzőleg antidemokratikusnak nevezte a nicaraguai elnökválasztást, az Európai Unió pedig közölte, hogy a választást nem tekinti legitimnek. Az AÁSZ határozata alapján újabb szankciókkal sújthatják a nicaraguai állami vezetőket, akik közül sokan már most is amerikai büntetőintézkedések hatálya alatt állnak. A nicaraguai ellenzék üdvözölte az AÁSZ határozatát. Alexa Zamora, a nevében a nicaraguai zászló színeire utaló, Kék és Fehér Egység ellenzéki csoport vezetője szerint az AÁSZ döntése alapján felfüggeszthetik a nemzetközi fejlesztési kölcsönök folyósítását, amelyekből szavai szerint "a diktátor" profitál. A 75 éves Ortega – aki már 1985 és 1990 között is irányította államfőként Nicaraguát – a bírálói szerint 2007-es hatalomra jutása óta szoros ellenőrzés alá vonta az állami intézményeket, és korlátozta a gyülekezési jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát. Ortega éppen olyan autokrata módon gyakorolja a hatalmat, ahogyan annak idején, négy évtizede a Somoza család, akik ellen maga Ortega és a sandinisták is harcoltak – mondta a nicaraguai elnökről Joe Biden amerikai elnök.
A választást a nemzetközi közösség súlyos bírálattal illette, ugyanis az elnöknek nem volt komoly vetélytársa, mert a választást megelőző hat hónapban a hét lehetséges jelöltet letartóztatták. Az OAS közgyűlése november 12-én megállapította, hogy a nicaraguai választások "nem voltak szabadok, tisztességesek, átláthatóak, és nem voltak demokratikusan legitimek". A szervezet ezzel megnyitotta az utat ahhoz, hogy esetleg felfüggessze Nicaragua tagságát. A venezuelai kormány üdvözölte a kilépés bejelentését, az erről szóló közleményben pedig az OAS-t "az amerikai imperializmus eszközének" nevezte – írja az MTI.