Tengerszint • Mélyföld: (0m>) pl. : Holland-, Kaszpi-, Kattara-mélyföld • Alföld: (0-200m) pl. : Germán-, Lengyel-alföld, Alföld • Fennsík (> 200m) pl. : Tétényi-, Bükk-, Dekkán-fennsík, Brazil felföld, Közép-Szibériai fennsík III. Keletkezés szerint • Jég által lepusztított: Germán-Lengyel alföld • Feltöltéssel keletkezett: Pó-síkság, Londoni-medence, Amazonas-medence, Hindusztáni alföld, Indus-völgye, Mississippi-medence • Táblásvidék (vetődéssel): Dekkán-alföld, Préri, Arab-tábla
A variszkuszi (hercíniai) ciklus a devonban kezdődött. Az óceánok elnyelődésének fő időszaka a karbon volt, amelynek során két jelentős kontinens-ütközés ment végbe. A Gondwana forgása során összezárult a Rheic-óceán, amelynek eredményeként a déli kontinens összeforrott Laurussiával. A kollízió során gyűrődött kőzetek alkotják az Appalache-hegységet, valamint Európa középhegységeit (Ardennek, Harz, Vogézek, Francia-középhegység, Cseh-masszívum stb. ). A karbon második felében a Laurussia és Angara közötti Urali-óceán is bezárult (üledékeiből képződött kőzetek alkotják az Ural-hegységet), ezzel létrejött a Laurázsia őskontinens. A két óceán teljes bezáródásával kialakult Pangea szuperkontinensen a variszkuszi hegységrendszer kiemelkedése és lepusztulása már a karbonban megkezdődött, majd a perm időszakban folytatódott. A hegységrendszer előterében rakódtak le a karbon széntelepes üledékei és a perm Új Vörös Homokkő folyami és tavi üledékei. 83. ábra. A karbon időszakban bezáródtak az óceánok 84. ábra A perm időszakra kialakult egy újabb szuperkontinens, a Pangea
A felgyűrődött hegységeket a külső erők lepusztították. A belső erők hatására hatalmas rögökre töredeztek és egymás mellett elmozdulva kiemelkedtek vagy lesüllyedtek. Az így kialakult Kaldóniai-hegységrendszerhez tartozik a Skandináv-hegység. A Variszkuszi-hegységrendszer tagja a Német-középhegység, a Francia-középhegység, az Urál. Európa a középidőben A középidő az óidőtől eltérően nem hegységképződési időszak volt. Ebben a földtörténeti korban nagy területeket öntött el a tenger. Az üledékképződéshez kedvező feltételek hatására vastag mészkő és dolomitrétegek alakultak ki. Az üledékrétegek ősföld egyes részeit is befedték. Ekkor jöttek létre kősó, kőolaj, földgáz és kőszéntelepek is. Európa a harmadidőszakban A harmadidőszakra tehető az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása. Európa ma legfiatalabb hegységei a Pireneusok, az Alpok, az Appenninek, a Dinári-hegyvidék, a Kárpátok, a Balkán-hegység és a Kaukázus jöttek létre ebben az időszakban Ebben a földtörténeti korban alakultak ki legnagyobb barnakőszéntelepek.
Jelentős mennyiségű kőolaj és földgáz is létrejött. Európa a negyedidőszakban A negyedidőszak legjelentősebb felszínformáló ereje a jég volt. Az észak felől többször előrenyomuló, majd visszahúzódó jégtakaró letarolta a felszínt. Legnagyobb kiterjedésekor az északi szélesség 50o-ig húzódott és 6, 5 millió km2-es területet borított. Vastagsága a 2000 métert is elérte. A lassan mozgó jég csiszoló hatásával több ezer mélyedést vájt ki a kőzetben, ami a jég elolvadása után felöltődött vízzel (pl. Finn-tóhátság). A jégtakaró déli határán lerakott törmeléksánc a moréna. A jégmentes területeken a száraz szelek hatására felkavarodó és leülepedő por vastag lösztakarókat hozott létre, jó alapot biztosítva a későbbi talajképződéshez. A jégtakaró tízezer évvel ezelőtti elolvadásával jött létre Európa mai partvonala.
A triász elején az éghajlat száraz meleg, majd egyre nedvesebbé vált. homo erectus Felegyesedett ember. Az elnevezés arra utal, hogy az ember ezen ősei már felegyenesedve, két lábon jártak. gyapjas orrszarvú Az orrszarvúfélék családjába tartozó kihalt faj, amely mintegy 350-450 ezer évvel ezelőtt jelent meg, és az utolsó jégkorszak végén tűnt el. Az ősember barlangok falain gyakran ábrázolták. Két nagy méretű tülök, és hosszú tömött szőrzet jellemezte. tengerszint-ingadozás Árapály. A Föld forgása és a Hold tömegvonzása következtében bekövetkező ciklikus tengerszintváltozás. harmadidőszak A földtörténeti újidő első időszaka, amely 65–2, 5 millió évvel ezelőttig tartott. Öt korszakra osztható: paleocén, eocén, oligocén, milocén és pliocén. Az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer kialakulásának fő fázisa. emberi evolúció Az a folyamat, amely során a majomból ember lett. földtörténeti újidő A földtörténeti újidő a Föld fejlődésének utolsó 65 millió évét foglalja magában. Befejeződött az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer kialakulása, kialakult a földfelszín mai formakincse és a mai állatvilág.
ŐSMASSZÍVUMOK Az előidőben több hegység képződési folyamat is lejátszódott, e hegységképződésekből jöttek létre Földünk legősibb kéregdarabjai, amelyek szárazföldek magját képzik. Főleg gránitból és kristály kőzetekből épül fel, nincs jellemző felszínformájuk, hegységek (pl. : Brazil ősföld) vagy síkságok (pl. : Balti-pajzs) egyaránt lehetnek. Csoportosításuk: • Fedetlen: területükön az ősi kőzetek a felszínre bukkannak, magmás eredetű ásványi kincsekben gazdagok (nikkel, platina, króm, vas) pl. : Kanadai-, Balti-pajzs • Fedett: a süllyedő ősmasszívumokra a tenger elöntések halmoztak fel üledéktakarót (homok, agyag, mészkő). Óidei üledékeik kőszenet, a későbbikek kőolajat, földgázt, sóféléket rejtenek pl. : Angara-, Kínai-, Arab-, Guyanai-pajzs • Vegyes: Dekkán-, Brazil-, Afrikai-, Ausztrál-pajzs RÖGHEGYSÉGEK, GYŰRTHEGYSÉGEK Röghegységek: az óidőben hatalmas üledéktakarók gyűrődtek hegységekké: a Kaledóniai és a Variszkuszi-hegységrendszer. mára ezek tagjai a törések mentén feldarabolódtak, rögeik kiemelkedtek, lesüllyedtek, lepusztultak, röghegységekké váltak.